Református Templom

A Református Templom Kántorjánosi szívében helyezkedik el, ezzel emelve a település színvonalát. A jelenlegi templom ellőtt egy 15. századi gótikus stílusú templom állt, mely valamikor a 18. század elején ősszedőlt. A településen is teret hódítótt a reformáció, és ennek következtében felmerült az új gyülekezetben az Úr hajlékának felépítése. 1768-ban terelődött ez az út egyenesebe, amikor is az építkezések, már folyhattak. 1768-ban a Hatvani Bíró Mihály „áts mester” elfogadta a felkérést, hogy építsen egy fatornyot a templomhoz. 1769-ben Sopper János Debreceni bádogos mester fellválalta, hogy erre a toronyra építsen öt gombot, és valószínűleg a mai templom tornyán látható,,vitorlát, kakast és minden féle néző csillagot”.

Az építkezés költsége közadakozásból és kötelező,,egyházadóból” valósúlt meg. A reformátusokat 4 csoportba sorolták, és ez alapján szedték össze a pénzt. Persze ez az soha nincs elegendő. A gyülekezet a Vay-családnak küldetett levelében sten hajlékának felépítésére kérnek, illetve ékes szavakkal telt leveleket jutattak a tehetősebb családok felé.

,,Soha nem adakozik édesebben a jó Keresztény, mint mikor az alamisnálkodás az Isten Házának építésére kívánkoztatik.”

Így szól egy ilyen levél első sora.

Az akkor épűlő templom valaszínűleg egyhajós lehetett, és a régi katolikus szentély továbbépítése lehetett. Ez ma a toronytól a szószék felé terjedő rész. Az építkezés lassan haladt, de 1789-re elkészült minden, és a 1791 karácsonyán felszentelték a templomot.

A ma is látható szószék (cathedra), ekkor készült el, és az akkori harang szava hívta az embereket az Isten közelségébe.

A történet nem ilyen egyszerű. A gyülekezet Isten segedelmével egyre nőtt, annyira, hogy kinőtte a templomot. Az sem kizárható, hogy tűz ütött ki, és és a fa torony leéghetett. (Ennek még ma is van jele a toronyban.) Ismét építkezésre került a sor. 1826-ban felkérték a Nagyváradi lakos Hamza Jánost, hogy készítsen el, és rakjon be 150ezer téglát. Ekkor épűlhetett fel a mai is látható torony, illetve a két oldalhajó, és a karzatok. Pontosan nem tudni, meddig folyt ez az,,újjá” építés, de látványos eredménye lett. Klasszicista stílusban, azon belül is a nagyon ritka copf irányzatban épűlt fel az Úr hajléka. A copfstílus ritkaság számba megy, talán ez az egyetlen Magyarországon, amelyik ebben az irányzatban épült fel. (De persze ez számos vitát vonzhat maga után.)