Görög Katolikus Templom

A Görög Katolikus Templom a XVII. századból való, illetve akkor épűlt fatoronnyal és fazsindely tetővel. A fatornyot 1934-ben bontották le, ekkor kapott a fazsindely helyett bádog tetőt.

A református templom és a görög katolikus közvetlen környéke a XIX. százsd végéig temetkezési hely, temető volt. Ezt az épitkezések folyamán felszínre került tömeges emberi csont maradványok is bizonyították.

Kántorjánosi görögkatolikus egyházközsége ősi alapítású. A XVIII. századtól kezdődően hosszú időn át Hodász fíliájaként tartják számon, viszont van saját temploma. Az egykori fatemplom helyén már kőtemplom áll a XIX. század közepén. A jelenlegi templomot a források szerint 1874-ben építették.

A templom felszerelései az idők folyamán fokozatosan bővültek.

1908-ból egy ószláv nyelvű Liturgikon a kántorjánosi egyházközség tulajdona, melyet 1899-ben adtak ki.

A kántorjánosi görög katholikus egyház Számadás főkönyve szerint 1913-ban fizetik ki az „Úrkoporsó” árának utolsó részét. A bevételek és kiadások naplója arról is tudósít, hogy három év múlva, 1916-ban a templomi örökmécsesre adományoz Jákovics János és Pap Julianna. Még ugyanebben az évben bronzcsillárra kapnak adományt Molnár Erzsébettől, Antal-perselyre ö. Fekete Istvánnétól, valamint Amerikából Cseh Mihály adakozik, melyből 2 bronz gyertyatartóval bővül a templomi kelléktár. A felajánlott adományokból szinte mindent a budapesti Oberbauertől, egy neves Váci utcai templomberendező és zászlókészítő vállalattól szereznek be. A bővülés tovább tart: Tarkovics Sándorné oltárcsipkére tesz felajánlást, valamint beszereznek egy Szűz Mária perselyt, és Apostolos- és Evangéliumos könyvet, valamint Szerkönyvet is.

1917-ben lobogóra is összegyűlik a kellő összeg, és egy pár fekete zászló kerül beszerzésre. A fennmaradó összeg 20 korona, melyet az 1918-ban elhalt Temető János helybéli tanítónál az ikonosztázion-alapba raknak be. 1921-ben gyűjtést szerveznek a temetői kereszt felállítására, s az erről szóló kimutatás alapján ekkoriban Duli László a görög iskola tanítója.

A templom renoválása a XX. század elején folyamatosan napirenden van. Általában kisebb volumenű munkákat végeznek el, az anyagi helyzet függvényében: 1922-ben pénz van a templomablak üvegezésére, 1933 novemberében megépül a harangláb (a fa 16, az ácsmunka 36 koronát tesz ki), 1931-ben szó van templomfestésről, 1936-1940 között pedig kőműves munkákról és a templomtető bádogozásáról. 1949-ben még az ópályi hívektől is adományt kap az egyházközség.

1950. december 21-én bevezetik a villanyt a templomba, az oltár és az örökmécses pedig 1951-ben lesz áramosítva.

1951-ben a 2 új lobogó és 1 oltárterítő beszerzése mellett fontos esemény a harangláb vasalása. 1953 júliusában újból külső-belső festés és javítással találkozunk, melyet Tarcali József helyi festő végez el. Egy évtized múltán, 1963-ban villanyvezeték javítás van mind a templomban, mind a paróchián, padlózás a templombelsőben, és ebben az évben kerül cserépkályha is a lelkészi lakásba.

Az egyházközség 1951. és 1967. évi pótleltára szerint a templom és a paróchia is rendelkezik az alapvető felszerelésekkel. Érdekes, hogy ezek, és a következő dolgok egy régi füzetben vannak a hívők névsorának és adatainak részletei után: "Ez a könyv a kántorjánosi gör. kat. egyházközség Liber animarum"-ja, s más közérdekü iratok másolata. Kántorjánosi, 1954. június 30. Pávay István lelkész h. Beírások az 1954. év állapota."

Az 1951. évi templomi leltár 1 ezüst és 2 réz kelyhet említ, említi a ma is meglévő fa lítiás készletet, külön 1 Aranyszájú régi-, 1 Szent Vazul- és egy "legújabb" Misekönyvet (Liturgikon). A Krajnyák-féle Énekeskönyvnél jelzi (Szimicsku László tulajdona.) 1 Irmológion (Boksay-Malinics) is van, 5 miseruha és 8 lobogó is a templomi kellékek része.

A paróchiáról így ír: "Nádfedeles sárépület. A templomtól cca. 800 m távol. Hossza 17 m. szélessége 5 m. Szobák száma 2. Van bennök 1-1 kiégett rossz kályha, 4 ablak, 4 ajtó. Az épület vizes, egészségtelen.

Gazdasági épületek. Rosszkarban lévő istáló és fatartó, szalmával fedve. Külön 1 sertésól, tyúkól és VC.

Belsőség: 700 öl melynek 1/3 része udvar és épület.

Kerítések. a templom és paplak fa oszlopokra szerelt drót kerítéssel vannak kerítve. Elég jó állapotban vannak.

Parohiális arhivum. I. drb. anyakönyv, irattár 1946-tól, magasabb rendeletek, Számadások, költségvetések, pecsét.

Parohia külsőtelke. Egyházi jövedelem 10 kat. hold szántó, 7 kat. hold temető. Lelkészi javadalom. 10 kat. hold széántó."

Az 1954-es januári leltár szinte - kisebb eltérésekkel - megismétli ugyanezen mondatokat. A templomnál jónak, de a paplaknál rossz állapotúnak mondja a kerítést. Beszél a parochialis jövedelemről ("Minden gazda 2 véka rozsot fizet tekintet nélkül a füöld mennyiségre, zsellér 1 véka rozsot, vegyes vallású család 1/2 részt"), szól a köteles napokról ("Tekintet nélkül a föld mennyiségre, minden igás 1 igás napszámot, a zsellér 1 kézinapot dolgozik, vagy pénzben fizeti meg".) Az egyéb jövedelmek között figyelemreméltó a "vízkereszti kolleda", illetve "húsvéti tojás 4 db házanként".  62 újonnan ültetett gyümölcsfáról is tudósít a "parochiai belsőségen". Egy ószláv Evangéliumos könyvet is említ, ez már 1951-ben is megtalálható.

Az 1967-es pótleltárban érdekességként szerepel, hogy fényt derít a ma is a proszkomídia asztalon található és a proszforaosztáshoz használatban lévő tálca eredetére: "Egy réz kerek alakú, orosz feliratú, köriratú tálca, Kerék György Oroszországból hozott ajándéka a templomnak, belevésve keresztrefeszítés."

A lelkészi könyvtár részeként említi: "Egy könyvecske a lelkészi könyvtár részére: Szántay István: A boldogságos Szűz a Kelet képtiszteletében és legendáiban". 

További fontos jelzés: "Egy db leltár azokról, amiket Pávay István lelkész átvett 1954. januárjában, Jeles Kornéltól." Ez azért fontos, mert az Egyházmegyei Körlevél 1953-tól Pávay Istvánt említi új papként, de valójában csak nevezett év elejétől vette át a kántorjánosi egyházközséget.

Újabb érdekesség: "Ezek a leltári tárgyak itt maradtak a parochialis épületben, a többi ruha, terítő, gyertyák 1967. év húsvétja előtt Pávay távollétében elszállíttattak, értesülésem szerint Száva Gyulához. Nagypénteki fekete leplek, oltárterítők: ebből van piros, fekete (nagypéntekre), fehér csipke anyagú angyalos, sárga aranyszínű, rózsaszínű rojttal, fehér kézimunkás, összesen 6 nagy oltárterítő. Miseing 3. Ezek az iratok, amik - ismétlem - parochián maradtak. Keresztelési anyakönyv, fekete papírkötésben, csak keresztelési bejegyzésre, itt nincs, elvitték. Egy másik anyakönyv van még: az szolgál keresztelésre, házasságkötési és halálozási bejegyzésre. A kereszteltek része régen betelt, de a házasultak és elhaltak beírására bőven maradt még benne hely."

Fenti könyv tartalmazza a Dudás Miklós megyéspüspök által 1954-ben kiadott, a Szent Liturgia egyöntetű végzéséről és a szentségek kiszolgáltatásáról szóló rendelet kéziratos (!) másolatát. (230-246. oldal)

Felsorolja az Őrben 1956-ban élő görögkatolikusok neveit is, eszerint 44 család, 113 személy a hozzáratozó, ezekből 22 vegyes, és 22 tiszta görög család van. Római katolikus 36 család, ebből vegyes 23, teljesen római 13 család. Összesen tehát 80 katolikus családban 183 személy él, ebből 113 görögkatolikus, 70 pedig római katolikus.